Főoldal
E-mail
Támogatók

 

 

 

 

 

 

Linkek
133/2013 (XII.29) törvény II rész
19. § (1) Az állami horgászjegy adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(3) Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható.
(4) Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező megfelel a Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
(5) Ha a Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti, legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.
20. § (1) A Hhvtv. 40. § (1) bekezdés alapján a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott szervezet is elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az állami horgászjegy értékesítésére, érvényesítésére, hosszabbítására megbízást kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett szerződésminta alapján létesíthet.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megbízást csak azzal a szervezettel köthet (a továbbiakban: Megbízott),
a) amelynél biztosítható az állami horgászjegyek érvényesítéséhez és hosszabbításához kapcsolódó feltételek és a (6) bekezdésben meghatározottak betartása, és
b) amely a halgazdálkodási jog jogosultja vagy a megbízási szerződésben vállalja, hogy évente legalább 100 db állami horgászjegyet ad ki vagy érvényességet hosszabbít meg.
(4) A megbízási szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A jelentkezőnek a kérelemhez mellékelni kell
a) a forgalmazás pontos helyének leírását,
b) a forgalmazás személyi és infrastrukturális eszközeinek leírását,
c) az önhibából okozott anyagi károk kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére történő megtérítésére rendelkezésre álló biztosítékok leírását, valamint
d) nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelel.
(5) A Megbízott csak a megbízási szerződésben foglalt telephelyeken végezheti az állami horgászjegyek forgalmazását. A Megbízott a tagszervezetein kívül más szervezet részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által rendelkezésére bocsátott nyomtatványokat nem adhatja át, azok tovább forgalmazására semminemű jognyilatkozatot nem tehet.
(6) A Megbízott a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy érvényesítését vagy érvényességének hosszabbítását követően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltalak szerint, haladéktalanul megküldi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, amely a nyilvántartásában rögzíti az adatokat. Kivételt képeznek az előre nem látott és a Megbízottnak fel nem róható helyzetek, amelyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát haladéktalanul értesítenie kell.
(7) A Megbízott köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, valamint az előző évi fogási naplók összesített zsákmányadatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban minden év május 1-jéig átadni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére.
(8) Azzal a Megbízottal, aki az e jogszabályban előírt, valamint a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy forgalmazásával összefüggésben további megbízási szerződés a tárgyévet követő 3 évig nem köthető.
(9) A Megbízott az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság számára betekintést engedni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi a fogási naplók adatfeldolgozását.
21. § (1) Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely
a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,
b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,
c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a székhely vagy a halgazdálkodási vízterület szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell benyújtani.
(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdésben meghatározott szervezettel írásbeli megállapodást köt a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága évente felülvizsgálja.
(5) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetséget vagy -szövetségeket.
(6) A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.
(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.
(8) A vizsgalapot a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.
(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
c) az alapvető horgászmódszerekről;
d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
f) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
k) a horgászetikáról.
(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti.
(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.
(13) A (2) bekezdés szerint horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a vizsgadíjból vizsgázónként 1500 Ft részesedés illeti meg.
22. § Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, illetve a halászati engedély kiadója köteles az állami horgászjegyet, illetve az érvényesség meghosszabbítását igénylőt írásban nyilatkoztatni a 6. mellékletben foglalt tartalommal. A kiadást, vagy érvényesség hosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni és szükséges esetben a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága rendelkezésére bocsátani.
23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(3) A turista állami horgászjegy az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési rendszerben értékesíthető.
(4) A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra.
(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál.
24. § (1) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy - legfeljebb háromágú - horoggal felszerelt horgászkészség használható.
(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.
25. § (1) A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti személyek számára az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság akkor igazolható, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára benyújtott dokumentumokból egyértelműen megállapítható a 25. § (1) bekezdés szerinti fogyatékossági szint.
26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába - ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadta - a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.
7. A területi jegy alcímhez
27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni
a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
b) az engedélyes nevét,
c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,
d) a területi jegy érvényességének időtartamát,
e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket,
f) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,
g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg,
h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,
i) az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,
k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint
l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.
(2) A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.
(3) Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.
8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez
28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.
(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.
(5) A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága - hivatalból vagy a jogosult kérelmére - határozatában eltérhet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága meghatározott időre, de legfeljebb egyéves - a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves - időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.
(7) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés k) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.
(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat - a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.
(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
(10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat - a (13) bekezdés esetét is ideértve - korábban kifogottal kicserélni tilos.
(11) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.
(12) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.
(14) Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat - a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével - azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.
(15) Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.
(16) A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.
(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került.
(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.
(19) November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.
(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.
(21) A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját.
(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.
29. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága - hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére - meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelményeket is meghatározhat, amelyet a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen is fel kell tüntetnie.
(2) Nyakzóhálónak - a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti - a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.
30. § (1) Horgászverseny megrendezése, továbbá a horgászat, a halászati hagyományok, illetve a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény céljából a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága adott halgazdálkodási vízterületre, a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentéseket, valamint az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentést abban az esetben adhat, ha
a) a rendezvényt a rendező szervezet a rendezvény kezdete előtt legalább 15 nappal bejelenti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához,
b) az a) pont szerinti bejelentés részeként a halgazdálkodásra jogosult, a rendezvény részletes leírásának és a halfogás szabályainak benyújtásával kérelmezi a felmentést, és
c) a rendezvény lebonyolítása nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt.
(2) A horgászverseny esetében, a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.
9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez
31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:
a) a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,
b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,
c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy
d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.
(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.
(3) A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé.
(4) Az ötéves halgazdálkodási tervet az előző halgazdálkodási terv lejáratát megelőzően legalább 90 nappal kell a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához benyújtani.
(5) A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.
32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,
d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,
e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy
f) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.
(2) Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál kérheti - képzettségének igazolásával - a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.
33. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a jelentős változását okozza az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legjobb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.
(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.
10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez
34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.
(2) A Hhvtv. 52. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága ellenőrzi a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására, eredetére vonatkozó igazolásokat.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből mintát vehet, és azt a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében átadhatja.
(4) A haltelepítés pontos helyszínét és időpontját a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradása, meghiúsulása esetén azt soron kívül be kell jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának.
35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.
(2) Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.
(3) A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a Megbízott az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami horgászjegyét kiváltani.
(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények megléte esetén a Megbízott a határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadhatja az állami horgászjegyet. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese. A Megbízott erről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot.
(5) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.
(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
(8) A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.
(9) Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.
36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente május 1-ig köteles jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának az előző évre vonatkozóan
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,
b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,
c) a kereskedelmi illetve ökológiai célú halászat keretében kifogott hal,
d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal
fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.
(2) A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézetet jelöli ki. A kutatóintézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.
(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

design&hosting: atanet.hu