Főoldal
E-mail
Támogatók

 

 

 

 

 

 

Linkek
133/2013 (XII.29) törvény
 
133/2013. (XII. 29.) VM rendelet
a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó és egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;
2. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;
3. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel;
4. ökológiai célú halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata.
2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez
2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:
a) a rekreációs célú halászat,
b) a kereskedelmi célú halászat, illetve
c) a haltermelés,
amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.
(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha
a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy
b) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.
3. A hal élőhelyének védelme alcímhez
3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a határozatot a következők figyelembevételével kell meghozni:
a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;
b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;
c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására.
(3) A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult a mentett őshonos halat a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre - figyelembe véve a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét - a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hozzájárulásával helyezheti ki.
(4) Halmentési tevékenység a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.
(5) A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a mentésre jogosult személy neve;
b) az ivadék-, illetve halmentés okai;
c) a mentés helye, időpontja;
d) az alkalmazott eszközök és módszerek;
e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;
f) az áttelepítés helye és ideje.
(6) A bejelentés e-mail vagy fax útján is teljesíthető.
(7) A tervezett halmentés akkor kezdhető meg, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az (5) bekezdés szerinti bejelentést követő 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést.
(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.
(9) Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának a halmentést követő 15 napon belül.
(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a telelő és szaporodó helyek ökológiai szerepének külön vizsgálata nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki
a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű, vagy
b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.
(2) A kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az (1) bekezdés szerinti esetkörben a halgazdálkodásra jogosultnak kell kérelmeznie. Ha a halgazdálkodási vízterület nem éri el az (1) bekezdésben foglalt méretküszöböt, a kíméleti terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból végzi el.
(3) A kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemhez az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő halászati szakértő, vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személy által készített, a kíméleti terület helyét és méretét alátámasztó véleményt kell mellékelni.
(4) Ha a kijelölés iránti eljárásra hivatalból kerül sor, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértőt vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személyt vesz igénybe. A szakértői közreműködés a kíméleti terület helyének és méretének megállapítására terjed ki.
(5) A kíméleti területeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, valamint az Országos Halgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)
a) a kíméleti területet kijelölő GPS koordinátákra,
b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére,
c) a kíméleti terület telelő vagy szaporodó helyként történő kijelölésére
vonatkozó adatokkal tartja nyilván.
(6) A kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves időtartamra jelölhető ki. A kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható.
5. § (1) A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni.
(2) A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről.
(3) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen a 4. § (5) bekezdés c) pontja szerinti telelő helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket.
6. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:
a) a gyérítést a halászati őrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá
b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.
(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.
7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdenie.
(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.
8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén
a) a tetemek eltávolítása,
b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint
c) a megsemmisítés költségeinek viselése
a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.
(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény legalább 100 kg hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.
(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (4) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.
(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.
4. A halak és a halállományok védelme alcímhez
9. § (1) Őshonos halnak halgazdálkodási vízterületről mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából történő kifogásának engedélyezése során a határozatban meg kell határozni a kifogható mérettartományt, továbbá az egyedszámot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg. A haltermelési célból kiadott engedélyben meg kell határozni a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét.
(3) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető.
10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.
(2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból is meghozhatja.
(3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést - a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével végzett telepítésének kivételével - a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.
(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.
(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 200 kg/ha/év mennyiséget.
(6) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága akkor adhatja meg, ha
a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,
b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy
c) a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására kér engedélyt.
(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés
a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,
b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá
c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.
(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal - a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével - kizárólag élelmezési célra használható fel.
(9) A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét halgazdálkodási tervében rögzíti.
11. § (1) Tömeges halpusztulás esetén - a vízvédelmi hatóság értesítése mellett - a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a vízszennyezés, illetve vízminőség romlás körülményeinek vizsgálata érdekében önállóan is jogosult vízmintavételre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vízmintavételt a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A vízszennyezés vizsgálata érdekében vett vízminta, valamint a halpusztulás kivizsgálása körében felmerült költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
(4) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait
a) területi illetékességgel a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága,
b) több megyét érintő illetékességgel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gödöllői Vízélettani Laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet Akkreditált Környezetanalitikai Laboratóriuma
látja el.
(5) A szennyvízből, valamint a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve földművelésügyi igazgatósága képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.
(6) Halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, amely megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a friss haltetemet a halgazdálkodásra jogosult az állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó - azon kívül fogott vagy termelt - halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek.
5. A halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk alcímhez
13. § (1) Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát a változást követő 60 napon belül értesíteni.
(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.
14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.
6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez
15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
16. § (1) Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.
(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül
a) a halász szakmunkás végzettség,
b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat,
c) az e törvény hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy
d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.
17. § (1) Halászati engedély
a) kereskedelmi célú halászat,
b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve
c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése
céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.
(3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.
(4) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak fajonkénti és összesített mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.
(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és
b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.
(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.
(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.
(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.
(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.
(10) Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani:
a) egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület dobó- és emelőhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2,
b) csoportosan használatos aktív eszköz esetében az egy időben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2,
c) passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami
ca) varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű,
cb) egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet.
(11) A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé köteles bejelenteni.
(12) A kereskedelmi célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak
a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,
b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.
(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.
(14) Passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.
(15) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)-(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti.
(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.
(17) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki.
(18) Nem jogi személy számára kiadott halászati engedéllyel a halászati szerződésben meghatározott mennyiségű hal fogható, amely őshonos halakból nem haladhatja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint értékesíthető mennyiséget.
(19) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben legfeljebb hektáronként 20 kg őshonos hal kifogása engedélyezhető évente.
18. § (1) Az állami halászjegyet 2000 Ft díj ellenében a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága adja ki.
(2) Az állami halászjegy adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.
(4) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.
(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:
a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről;
c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről;
d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról;
e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;
f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról;
g) a halak tartósításának módjairól;
h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá
i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
(6) Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a NÉBIH bevonásával állítja össze.
(7) Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.
(8) Az állami halászvizsgát tett személyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartást vezet.
(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.

design&hosting: atanet.hu