Főoldal
E-mail
Támogatók

 

 

 

 

 

 

Linkek
2013. évi CII törvény II.rész

8. A halgazdálkodási jog átengedése

24. § Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető

a) a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületek esetén vagyonkezelési szerződéssel

aa) költségvetési szerv részére,

ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani, vagy

b)3 haszonbérleti szerződéssel természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére.

25. § (1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.

(4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére.

26. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása - a (2) bekezdésben szereplő kivétellel - nyilvános pályázat útján történik.

(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.

(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.

27. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.

(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg.

28. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.

(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy

a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,

b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,

c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és

d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

29. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki.

(2) A benyújtott pályázatokról - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján - a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.

(3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.

(4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll,

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy

d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott.

(6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

30. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon:

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül - az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában - három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.

31. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti

a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

c) a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét.

(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása

33. § (1)4 A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését,

b) a halgazdálkodásra jogosult nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adószámát,

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát,

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.

(2) A halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(4)5 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.

10. Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk

34. § (1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.

(2)6 A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére - az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából - nyilvántartásba veszi.

(3) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartása tartalmazza

a) a vízterület megnevezését;

b) a vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

c) a vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

d) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

e) a vízterület típusát;

f) a vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

g) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

h) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

i) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

j) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)7 A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.

35. § (1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgászati tevékenység kizárólag a 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető.

(2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder - mint halgazdálkodási vízterület - részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.

(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása.

11. A halgazdálkodási szolgalmi jog

36. § (1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket - ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek - tűrni, illetve lehetővé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.

12. A halfogásra jogosító okmányok

37. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység

a) kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel,

b) rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy

c) horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel,

e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

(3)8 A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve a halászati engedélyt, illetve kivéve a 43. § (4) bekezdése szerinti eseteket.

38. § (1) A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.

(3) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,

b) alkalmazható halászeszközökről, azok

ba) darabszámáról,

bb) szembőségéről, és

bc) egyedi jelöléséről, valamint

c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

(4) A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.

(5) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.

(6) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.

(7) Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel végezhető.

39. § (1) Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít.

(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) A rekreációs célú halászat országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

40. § (1) Állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.

(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4)9

(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

(6)10 Az (1) bekezdés szerinti feljogosított szervezet az állami horgászjegy díjából 10% mértékű részesedésre jogosult forgalmazási és adatbeviteli költségeinek fedezésére.

41. § (1) Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható.

(2) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól

a) a 70. életévét betöltött,

b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott,

c) a 40. § (5) bekezdésében meghatározott, és

d) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos

személy.

42. §11 (1) A halgazdálkodási hatóság a kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről - a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személy

aa) családi és utónevét;

ab) anyja leánykori családi és utónevét;

ac) születési helyét, idejét;

ad) állandó lakcímét;

b) a jogosult jogi személy

ba) cégnevét;

bb) székhelyét;

c) az állami horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;

d) az állami halászvizsga-bizonyítvány számát;

e) állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;

f) a fogási napló leadásának időpontját;

g) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;

h) az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából - összesíti.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben

igényelhetnek adatot.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyet forgalmazók a forgalmazott jegyek adatairól, továbbá a fogási napló leadásáról közvetlen informatikai kapcsolat útján adatot szolgáltatnak a halgazdálkodási hatóságnak.

43. § (1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek - a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra - akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

d) aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

(3) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy kiadása megtagadásának az (1) bekezdés szerinti időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.

(4) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság - a jogosult kérelmére, díj ellenében - intézkedik az okmányok pótlásáról.


design&hosting: atanet.hu