Főoldal
E-mail
Támogatók

 

 

 

 

 

 

Linkek
2013. évi CII törvény IV. rész
IV. FEJEZET
A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre
60. § (1) A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében
a) kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.
(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében
a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;
b) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.
61. § (1) A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.
(2) A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során
a) külön térítés fizetése nélkül a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett ingatlanra bejárhat;
b) a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet, az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;
c) a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;
d) a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;
e) a halgazdálkodási vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;
f) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;
g) halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;
h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében - visszatarthatja;
i) jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;
l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;
m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;
n) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni;
o)19vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.
(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
62. § A miniszter munkáját - az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó - halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.
20. A halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználása
63. § (1) A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek:
a) az állami halász- és horgászjegy díja,
b) a halgazdálkodási haszonbérleti díj,
c) a turista állami horgászjegy díja,
d) a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:
a) a halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatása,
b) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
c) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása;
d) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,
e) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
f) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
g) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
h) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve
i) halászati őrzés támogatása, fejlesztése,
j)20a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján befolyt bevételt a halgazdálkodási hatóság negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja a miniszter által megjelölt számlára.
(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő díjbevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:
a) az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,
b) országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,
c) halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve
d)21halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.
21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények
64. § (1)22 A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.
65. § A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
f) elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;
g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;
h) halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.
66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha
a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;
b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;
d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;
e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;
f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;
g) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.
(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az
a) a halászati őrzéssel,
b) a haltelepítéssel, vagy
c) a halállomány védelmével
kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.
(4) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.
67. § (1)23 A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki
a) a jogosulatlanul horgászó;
b) a jogosulatlanul halászó;
c) a fogási napló vezetését elmulasztó;
d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;
e) a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;
f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző;
g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;
h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
i) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;
j) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító
személlyel szemben.
(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.
(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
68. § (1) A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.
(2) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértéke.
(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
69. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.
(2)24 Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.
(3) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.
70. § Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a halgazdálkodási hatóság határozatában figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. Felhatalmazó rendelkezések
71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;
2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és a bírság mértékét;
3.25
72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;
2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;
3.26 az állami halász- és horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;
4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;
5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket;
6.27 az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelős szervet;
7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;
9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó eljárással összefüggő szabályokat;
10.28 az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;
11. az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;
12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;
13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;
14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;
15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;
16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;
17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;
19. a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;
20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;
21. a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;
22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;
23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;
24. a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, fogásokról készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;
25. a veszélyeztetett halállományok mentésének részletes szabályait, az állománymentést végző szervezet kijelölését, és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;
26. a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy horgászatára vonatkozó szabályokat;
27. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;
28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő fogási jelentés tartalmi elemeit;
29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit, továbbá az engedélyezésére vonatkozó szabályokat;
30. a fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;
31. a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;
32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és
33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj mértékét, valamint a haszonbérleti díj megfizetése alóli felmentés és a haszonbérleti díjkedvezmény szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
1. a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halgazdálkodási vízterületre a horgászat, a halászat rendjét;
2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.
23. Hatályba léptető rendelkezés
73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.
24. Átmeneti rendelkezések
74. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.
(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.
(4)29 A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.
(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint - a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.
(6)30 Az e törvény hatálybalépése előtt megváltott - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerinti - állami halászjegy, állami horgászjegy, halász területi engedély, fogási napló, továbbá kiadott éves kutatási engedély legkésőbb 2014. január 31-ig érvényes.
(7) A halászati engedélyes részére a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt a 2013. évben a halgazdálkodási hatóság 2013. december 31. napjáig adja ki.
25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
75. § A 22-32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
26. Az Európai Unió jogának való megfelelés
76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.
 

design&hosting: atanet.hu