Főoldal
E-mail
Támogatók

 

 

 

 

 

 

Linkek

A NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL HORGÁSZ 

KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA
 
AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: 8291. Nagyvázsony, Varga utca 11-13.
AZ EGYESÜLET ALAPITÁSA : 2003. 06. 23.
AZ EGYESÜLET BEJEGYEZVE: 2003. 07. 16. A Veszprém Megyei Bíróságon 2.365. sz. 
ALAPÍTÓ TAGLÉTSZÁM: 21 FŐ
AZ EGYESÜLET GAZDASÁGI ALAPJA:
Egyszeri belépési díj: 40. 000. 00.-Ft / fő
Éves tagdíj: 15.000. Ft / fő / év
Horgászjegy: napi
Egyéb támogatások
 
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE:
I.          Az egyesület szervei:
1)         A közgyűlés
2)         Vezetőség
II.         Az egyesület vezetőire és működésére vonatkozó általános rendelkezések
1)         A vezetők irányítási, alá és fölérendeltségi viszonyából származó feladatok
2)         A vezetők és alárendeltek kapcsolata, tájékoztatási kötelezettsége
3)         Az egyesület vezetői
4)         A vezetői munkakörök átadása
5)         A kártérítési felelősségre vonás rendelkezései
III.         Megbízás
1)         Az elnök megbízása
2)         Az elnökhelyettes megbízása
IV.        Fegyelmi és kártérítési jogkörök
V.         Az egyesület képviselete
1)         Az elnök képviseleti joga
2)         Írásbeli kötelezettségvállalás
3)         Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés
VI.        Büntetlen előélethez kötött tisztségek
VII.       Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézése
VIII.      Munkavédelem-tűzvédelem
IX.        Belső szervezeti egységek
I. AZ EGYESÜLET SZERVEI:
1) Közgyűlés:
Az egyesületekre vonatkozó jogszabályokban és alapszabályában meghatározott hatáskörben, valamint ügyrendje és határozatai szerint fejti ki tevékenységét. Az ügyrendet, amely az összehívás, az elnöklés, a szavazás, a határozathozatal és lebonyolítás rendjét tartalmazza, a vezetőség elnöke készíti el és terjeszti elfogadásra a vezetőség elé. A közgyűlés az egyesület közép- és rövid távú terveivel összhangban irányelveket állapít meg a gazdálkodást illetően. Állást foglal a hatáskörébe tartozó éves feladatok tekintetében. Dönt az egyesület eredményének felhasználásáról.
Dönt az esetleges veszteség fedezetének a forrásáról, valamint a hatáskörébe utalt ügyekben. Dönt az egyesületi tagok felvételében, a tag felmondásának elfogadásában és a tag kizárásában.
2) Vezetőség:
A vezetőség feladata az egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlési határozatoknak megfelelően szervezni és irányítani az egyesület tevékenységét, gazdálkodását és teljes felelősséggel gyakorolni a jogokat és kötelezettségeket.
– Gondoskodni arról, hogy az egyesület szervei a jogszabályokban és a belső szabályzatokban rögzítetteknek megfelelően működjenek, biztosítva a tevékenységükhöz szükséges szervezési és személyi feltételek lehetőségét.
– Feladata az alapszabály tervezetének elkészítése és beterjesztése elfogadásra a közgyűlésnek.
– Gondoskodik az alapszabály szükséges és időszerű módosításainak elkészítéséről és annak közgyűlés elé beterjesztéséről elfogadásra.
– Feladata az alapszabályon kívül minden szabályzat (Szervezeti és Működési, Munka- és tűzvédelmi) megalkotása és azok szükséges és aktuális módosítása.
– Feladata az egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályokban és belső szabályokban foglaltak betartásának és végrehajtásának ellenőrzése.
– Segíti az egyesületi demokrácia érvényesülését, támogatja a tagok ilyen irányú kezdeményezését.
– Dönt az érdekképviseleti szervbe való belépésről és onnan való kilépésről.
– Feladata gondoskodni a közös vagyon védelméről és gyarapításáról.
– Feladata előkészíteni az egyesület éves tevékenységi tervét és azt végrehajtásra kiadni a tagok részére.
– Feladata szervezni, irányítani és ellenőrizni a kialakított szervezeten keresztül az egyesület teljes működését, tevékenységét és gazdálkodását, valamint a kapacitások maximális lekötöttségét és eredményes működtetését.
– Gondoskodik az eredmény kimutatások és az éves mérleg időbeni elkészítéséről, a mérleg közgyűlés lé terjesztéséről.
– Feladata javaslatot tenni a közgyűlésnek minden olyan kérdésről, szándékról és feladatról, melynek eldöntése annak hatáskörébe tartozik.
– Feladata megtárgyalni a külső szervek által tartott vizsgálatok megállapításait, gondoskodni a hiányosságok felszámolásáról, a mulasztókkal szembeni elmarasztalást meghozni.
– Feladata a kialakított szervezeti egységeken keresztül irányítani és ellenőrizni a tagok biztonságos munkavégzését.
– A kialakított szervezeti egységeken keresztül gondoskodik a szükséges munkaerőről, a dolgozók munkavégzéséhez szükséges feltételekről, a lehető rendszeres, karbantartásáról.
– Dönt minden olyan ügyben, melyet a jogszabályok, az alapszabály és a belső szabályok a hatáskörébe utalnak.
A vezetőség elnöke az egyesület elnöke.
A vezetőség szükség szerint, de legalább háromhavonta egyszer ülésezik. Az összehívás akkor is kötelező, ha bármelyik vezetőségi tag, azt cél megjelöléssel írásban kezdeményezi.
A vezetőség ülésére meg kell hívni mindazokat, akiknek részvétele a tárgyalt ügyek miatt szükséges.
A vezetőség akkor határozatképes, ha azon tagjai közül 3 fő jelen van.
A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntő.
A vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a meghozott határozatokról pedig nyilvántartást kell vezetni.
A határozatokat évenként eggyel kezdődő sorszámmal kell ellátni.
A vezetőség a tagok egészét, vagy nagyobb csoportját érintő (a tagsági viszonnyal, az élet- és munkakörülményekkel összefüggő) kérdésekben a vezetők véleményét kikéri és munkájukat a rendelkezésre álló eszközökkel, segíti.
A vezetőség a közgyűlés, az egyesület tanácskozásának szabályszerű megtartása, valamint saját tervszerű működésének biztosítása céljából évenként munkatervet készít. A munkaterv magában foglalja az ülések időpontját és az üléseken kötelezően megtárgyalandó napirendi pontokat.
A vezetőség ügyrendjét a jogszabályok, az alapszabály, valamint a Szervezeti és működési szabályzat keretei között maga állapítja meg.
II. AZ EGYESÜLET VEZETÔIRE és MÛKÖDÉSÜKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:
A vezetők hatáskörének tevékenységi körének meghatározásánál a jogszabályok, az egyesület alapszabálya és a belső szabályzatok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
1) A vezetők irányítási, alá és fölérendeltségi viszonyból származó feladataik
A vezető gondoskodik a vezetése alatt álló tagok munkavégzésének irányításáról, a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásáról. Felelős a vezetése alatt álló tagok munkájáért.
Az egyesület szervezeti tagozódásából fakadó alá és fölérendeltségi viszonyokat a jogszabályok, az alapszabály és e szabályzat rendelkezései határozzák meg.
A vezető az általa kiadott utasításért és annak végrehajtásáért, illetve az utasítás kiadásának elmulasztásáért egyaránt felelősséggel tartozik.
2) A vezetők kapcsolata, és tájékoztatási kötelezettsége
A vezető tisztségviselő tagok kötelesek tevékenységükről és az irányítási területükön felmerült jelentős intézkedésekről és eseményekről a vezetőséget tájékoztatni. A vezetőket kölcsönös információs kötelezettség terheli minden olyan intézkedést, vagy bekövetkezett eseményt illetően, amely az egyesület tevékenységére kihatással lehet.
A vezetők kötelesek tájékoztatni a tagokat a tevékenységükre vonatkozó jogszabályokról, határozatokról, intézkedésekről, valamint a kezdeményezett intézkedések, vagy javaslat további sorsáról. A beszámoltatás során lehetőséget kell nyújtani a tagok részére a munkaterület nagyobb, átfogóbb értékelésének megtárgyalására.
3) Az egyesület vezetői:
    Az egyesületnél vezetői tisztséget töltenek be
    Az elnök
    Az elnökhelyettes
4) A vezetői munkakörök átadása
    A magasabb vezetői és a vezetői munkakörök tartós helyettesítése, vagy személyi változás esetén a munkakört – a    folyamatban lévő ügyeket és egyéb, a munkakör ellátása szempontjából fontos iratok, eszközök felsorolását tartalmazó – jegyzőkönyv készítésével kell átadni, illetve átvenni.
5) A kártérítési felelősségre vonás rendelkezései
A kártérítési felelősségre vonás rendelkezéseit részletesen az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza:
III. MEGBÍZÁS
1) Az elnök megbízása:
Megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, míg kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe a közgyűlési határozat alapján.
2) A megbízása:
Az egyesület elnökhelyettes megbízatását a közgyűléstől kapja. Munkája irányítása az elnök hatáskörébe tartozik. Velük szemben mindazokat a jogokat, amelyeknek gyakorlását jogszabály, alapszabály, illetve belső szabályzat más szerv hatáskörébe nem utalja, az elnök gyakorolja.
Velük szemben fegyelmi ügyekben a tagság jogosult eljárni és dönteni, az egyesület elnökének előterjesztése, véleményezése alapján az idevonatkozó rendelkezéseknek a figyelembevételével.
IV. a FEGYELMI és KÁRTÉRÍTÉSI JOGKÖR:
A fegyelmi és kártérítési jogkörök gyakorlása, mértéke és formája a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen kerül lerendezésre.
V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE:
1) Az elnök képviseleti joga
Az egyesület elnökét, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes tag képviseli.
2) Írásbeli kötelezettségvállalás
Írásbeli kötelezettséget az elnök az elnökhelyettes együtt vállalhat.
3) Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés
Az egyesület bankszámlájáról való rendelkezéshez két jogosult személy együttes aláírása szükséges, akiket az egyesület a bankszámla szerződés megkötése során aláírási joggal ruházott fel.
VI. BÜNTETLEN ELÔÉLETHEZ KÖTÖTT TISZTSÉGEK:
Büntetlen előéletet kell igazolni az alábbi tisztségekben választott a tisztségek betöltése előtt.
Tisztségek:  Elnök
                   Elnökhelyettes
VII. KÖZÉRDEKÛ BEJELENTÉSEK, JAVASLATOK és PANASZOK INTÉZÉSE:
A közérdekű bejelentést, panaszt, illetve javaslatot az egyesület elnöke, vagy megbízottja köteles az ügy megvizsgálása és a tényállás megállapítása után elintézni.
A közérdekű bejelentéseket és javaslatokat az egyesülethez érkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni.
Ha a vizsgálat előreláthatóan hosszabb ideig tart, az elnök köteles a bejelentőt, javaslattevőt 30 napon belül a vizsgálat időtartamáról, az elintézés várható időpontjának közlésével tájékoztatni.
Közérdekű bejelentés alapján az elnök köteles gondoskodni a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, a szükséges intézkedések megtételéről, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A közérdekű bejelentés, illetve javaslat elintézésében nem vehet részt, akinek tevékenységét a bejelentés, illetve javaslat kifogásolja, vagy ilyen személlyel rokoni kapcsolatban áll. Az egyesület elnökével kapcsolatos bejelentés esetén a vezetőség egyidejű értesítése és véleményének kikérése mellett az ügy horderejének mértékétől függően a vezetőség jár el. Amennyiben az ügy nagyobb horderejű, vagy az egyesület kollektíváját, gazdálkodását, tevékenységét lényegesen érinti, akkor a közgyűlés hivatott eljárni a vezetőség előterjesztése alapján.
VIII. MUNKAVÉDELEM, TÛZVÉDELEM:
Az egyesület munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységének irányítása az elnök hatáskörébe tartozik.
1) Az elnök hatásköre kiterjed:
– a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások (jogszabályok, szabályzatok, rendelkezések, szabványok stb.) érvényesítésére az egyesület működésének egész területére, távollétében a munkavédelmi és tűzvédelmi teendők ellátásának, hatásköre és jogköre gyakorlásának más személy részére történő átruházására,
– a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység az egyesületen belüli szabályozási rendjének, irányítási rendszerének kialakítására és módosítására,
– létesítménynek és a fenntartási eszközök használatbavételének, illetőleg üzembe helyezésének munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból történő engedélyezésére.
Jogosult:
– azonnali bejelentésre kötelezett üzemi baleset bekövetkezése esetén a baleseti helyszín indokolt megváltoztatására, illetve a munka folytatásának írásban történő engedélyezésére, ha ezeket az intézkedéseket további veszély elhárítása, vagy jelentős gazdasági érdek teszi szükségessé.
Az egyesületnél folyó mindennemű műszaki tevékenységgel és műszaki hiányosság miatt bekövetkezett üzemi balesettel összefüggő valamennyi munkavédelmi és tűzvédelmi előírás, rendelkezés, szabvány stb. érvényesítésére.
Az egyesület egészére kiterjedően a dolgozók egészségét és testi épségét védő műszaki feltételek kialakítására, a baleset/megelőzést szolgáló műszaki intézkedések kidolgozására és megvalósítására,
A munkavédelem fejlesztésének tervezésére.
– veszélyes tevékenység leállítására,
– veszély esetén annak elhárításáig – berendezés, gép(ek) – működésének leállítására,
– a dolgozó további foglalkoztatásának megtiltására
– ha az alkohol hatása alatt áll,
– ha az a védőberendezések kiiktatásával dolgozik,
– ha az a termelőeszközöket nem rendeltetésszerűen használja,
– ha az egyéni védőeszközöket nem használja,
– saját, vagy mások testi épségét veszélyezteti,
– munkavédelmi oktatási anyagok beszerzése és biztosítása,
IX. BELSÔ SZERVEZETI EGYSÉGEK
Általános igazgatási tevékenység:
ELNÖK
Az egyesület közgyűlése által választott elnök a két vezetőségi ülés közötti időszakban a jogszabályok, az alapszabály, a belső szabályzatok, a közgyűlés és a vezetőség határozatai alapján személyi felelősséggel szervezi, irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét.
Az elnök, az egyesület törvényes képviselője harmadik személyekkel szemben.
Feladatának részletesebb meghatározása
1) Irányítja a vezetőség munkáját a vonatkozó ügyrend szerint.
2) Gyakorolja a szabályzatban reá ruházott munkairányítási, és egyéb jogköröket.
3) A közgyűlés által elfogadott terveknek és a gazdálkodásra irányuló elveknek megfelelően irányítja az egyesület   gazdálkodását és biztosítja annak személyi és tárgyi feltételeit.
4) Az egyesület eredményes gazdálkodásának érdekében irányítja az egyesület belső szervezetét és a Szervezeti és Működési szabályzat szerint gondoskodik lehetőleg az egyenlő leterhelést biztosító munkamegosztásról.
5) Ellátja a vezetői ellenőrzésből reá háruló feladatokat.
6) Gondoskodik az egyesületet érintő jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, a belső szabályzatok, a határozatok és utasítások végrehajtásáról és ezeknek az érdekeltekkel történő ismertetéséről.
7) Szervezi és ellenőrzi a biztonságos munkakörülmények feltételeit, az elnökhelyettes és a titkár irányító munkáján keresztül és ellátja az elnökre háruló munkavédelmi feladatokat.
8) Gondoskodik az egyesületi vagyon biztonságáról, annak gyarapításáról.
9) Gondoskodik arról, hogy az egyesület által nyújtott szolgáltatások az igényeknek megfelelők legyenek.
10) Irányítja az elnökhelyettes tevékenységét.
11) Irányítja az elnökhelyettes munkáját és figyelemmel kíséri, az egyesület gazdasági helyzetét, pénzügyi zavartalanságának biztonságát.
12) Dönt mindazokban az ügyekben, melyet jogszabályok az alapszabály, a belső szabályzatok, a közgyűlés, a vezetőség határozatai az elnök személyes hatáskörébe utalnak.
Közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók
Elnökhelyettes
Műszaki tevékenység:
Közvetlen felettese az egyesület elnöke:
Tevékenységi köre:
Az egyesület működési fejlesztésének szakmai vezetője, műszaki kérdésekben az egyesület elnökének szakmai helyettese.
Feladatköre
1) Az egyesület fejlesztése, beruházása, felújítása, minőségellenőrzése, fenntartása, vagyonkezelése, balesetelhárítási, ellátja a műszaki jellegű feladatokat.
2) Megszervezi, hogy az egyesület működési területén a kivitelezéshez szükséges műszaki anyagok és segédeszközök a munkahelyre időben és a leggazdaságosabban készítsék elő.
3) Gondoskodik az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeiről.
4) Panasz estén a panaszost a vizsgálatának eredményéről 30 napon belül írásban értesíti.
5) Félévenként biztonsági szemlét tart az egyesület működési területén.
6) A vezetőségi ülésen hozott munkavédelemmel kapcsolatos határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése és számon kérése.
7) Az egyesület, műszaki fejlesztése és egyéb műszaki feladatok ellátása során állandóan együttműködik az egyesület elnökével, illetve a titkárral.
8) Munkájáról rendszeresen beszámolni tartozik az egyesület vezetőségének és elnökének.
9) Az egyesület közgyűlése, illetve vezetősége által jóváhagyott belső szabályzatokat betartja és betartatja.
10) Egyéni védőeszközök, védőfelszerelések biztosítása, viselésük folyamatos ellenőrzése.
11) Alkoholszondás ellenőrzések tartása.
12) A kötelező biztonsági szemle megtartása a hatáskörébe tartozó területen.
13) Ellenőrzi, hogy a felügyelete alá tartozó tagok az utasítás szerint és annak sorrendjében végezzék munkájukat.
14) Oktatja az egyesület tagjait az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak is megfelelő munkamódszerekre, szakmai fogásokra és szakmai tapasztalatainak átadásával fejleszti tudásukat.
15) A balesetek körülményeit kivizsgálni, megfelelő intézkedéseket végrehajtani.
16) Felderíteni a balesetek okait, javaslatot tenni a balesetek megelőzésére.
17) Súlyos balesetek esetén gondoskodni a felügyeleti szerveknek történő haladéktalan bejelentésről.
18) Üzembe helyezések esetén munkavédelmi nyilatkozat megtétele.
19) A munkavédelmi jogszabályok változásainak folyamatos figyelemmel kísérése és azok megismertetése.
20) Új belépők elméleti munkavédelmi oktatása.
21) Alkoholszondás célellenőrzések tartása.
22) A nyomozó hatóságok megkeresése alapján a jogtanácsossal együtt gondoskodik a szükséges iratok beszerzéséről, válaszadásra elősegíti a nyomozó hatóságok helyszíni vizsgálattartását.
23) Tűz esetén gondoskodik az oltásról, a tűzet azonnal jelenti az egyesület elnökének, a tűzvédelmi hatóságoknak, részt vesz a tűz keletkezésének megállapításában, kártérítési eljárásra tesz javaslatot.
Jogköre:
– az elnök biztonságtechnikai helyettese,
– Munkavédelmi és tűzvédelmi kérdésekben önálló intézkedési joga van, megtett intézkedéseiről csak a közvetlen irányítással ellátó elnököt köteles tájékoztatni,
– gépet, gépi berendezést, termelő berendezést, műhelyt, létesítményt, munkafolyamatot közvetlen balesetveszély esetén leállítani,
– munkavédelmi és tűzvédelmi utasítások kiadása, azok betartásának ellenőrzése, és megkövetelése,
– a tagok súlyos munkavédelmi és tűzvédelmi hiányosság, vagy védőeszköz nem viselése miatti munkától való eltiltása,
– üzemi balesetek kivizsgálásába – szükség esetén – külső szerv, szakértő bevonása,
– a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásának folyamatos ellenőrzése és annak megkövetelése,
– kötelezettség terheli a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért.
– az egyesületnél rendkívüli célellenőrzés elrendelése.
– a munkára nem alkalmas állapotban megjelenő tagot a munkahelyről eltávolítani
– a munkavédelmi előírásokat folyamatosan megsértő tag munkától való eltiltása
– élet-, és vagyonbiztonság veszélye esetén a munkafolyamat leállítása, egyidejűleg a szükséges intézkedések megtétele.
Felelős:
– Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért,
– Az egyesület és a közös tulajdon védelméért, gyarapításáért. 
Pénzügyi- és számviteli tevékenység:
 
ELNÖKHELYETTES
 
Közvetlen felettese az egyesület elnöke.
Az egyesület titkára figyelemmel kíséri az egyesület vagyonát, és részt vesz a tevékenységének hatékony működtetésében.
Gondoskodik a tevékenységgel kapcsolatos tárgyi és dologi kiadások folyósításáról, a számviteli és adó elszámolásáról, ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét és helyességét.
Az egyesület számviteli, pénzgazdálkodási rendjének szakmai megszervezője és vezetője, ilyen ügyekben az elnök szakmai helyettese.
Gondoskodik az egyesület és a közös tulajdon védelméről és gyarapításáról.
Feladata:
1) Megszervezi az egyesület pénzforgalmával és számvitelével kapcsolatos ügyvitelét és annak alapjául szolgáló bizonylati rendjét. Gondoskodik róla, hogy az ügyvitel mindig a legkorszerűbb, a folyamatokon belül körülhatárolt és a felelősség szempontjából ellenőrizhető legyen.
2) Felelős a belső szabályzatok (számviteli, bizonylati rend, leltározási utasítás) elkészítéséért.
3) Biztosítja és ellenőrzi, hogy az adatszolgáltatás alapjául szolgáló bizonylatokat helyesen és idejében állítsák ki és az egyesület minden szerve az ügyviteli rendet, a bizonylati és okmányfegyelmet tartsa be.
4) Az egyesület elnökének jelent minden olyan intézkedést, amely az egyesület pénzforgalmi, illetve számviteli rendjét, gazdasági érdekeit, az egyesületi, vagy a közös tulajdont sérti.
5) Ha az elnök a jelentés alapján nem intézkedik, erről tájékoztatja az egyesület vezetőségét.
6) Ellenőrzi, hogy a kiállított bizonylatokat és okmányokat szabályszerűen kezeljék és a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig, megőrizzék.
7) Részt vesz az egyesület valamennyi tervének kidolgozásában és azok teljesítését a számviteli adatok alapján, különösen a pénzértékben kifejezhető adatok felhasználásával ellenőrzi.
8) Biztosítja a pénzügyi fegyelem és pénzforgalmi szabályok maradéktalan betartását.
9) Kialakítja az egyesület számviteli rendjét, megszervezi az egyesület eszköznyilvántartását, könyvelési rendszerét, számlarendjét, az analitikus nyilvántartások rendjét és gondoskodik róla, hogy ezeket az előírásoknak megfelelően vezessék.
10) Megszervezi, hogy a könyveléshez befutott bizonylatok alapján a kialakított számviteli rendszernek megfelelően nyilvántartás, illetve könyvelés készüljön és gondoskodik azok naprakész vezetéséről.
11) Elkészíti az egyesület éves számszaki és szöveges mérlegbeszámolóját és azt az egyesület vezetősége elé terjeszti véleményezésre.
12) Gondoskodik a statisztikai adatszolgáltatás megszervezéséről, helyes és naprakész elkészítéséről.
13) Biztosítja a költségvetési kapcsolatok tartását, az adóbevallások helyes elkészítését, a költségvetési befizetések határidőben történő rendezését.
14) Szükség szerint, de legalább negyedévenként tájékoztatja a vezetőséget az egyesület pénzügyi helyzetéről, erre az időpontra összefoglaló gazdasági jelentést készít.
15) Munkavédelmi propagandaanyagok, szakkönyvek, folyóiratok beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.
16) A számvitel területén a bizonylati rend és fegyelem biztosítása.
17) Az egyesületi számlarend változásainak folyamatos rögzítése.
18) A költségvetési kapcsolatok rendezése: adók kiszámítása, határidőre történő befizetése.
19) Házipénztár és bankforgalom ellenőrzése.
20) Ellenőrzi a hozzá érkezett bizonylatok alaki, tartalmi helyességét és biztosítja a bizonylati rend és okmányfegyelem betartását.
21) Az egyesület főkönyvi könyvelését folyamatosan és naprakészen végzi. A beérkező bizonylatokat az egyesület számlarendjében foglaltak szerint számla kijelöléssel kontírozta.
22) Részt vesz a zárási munkálatok elkészítésében, zárkimutatásokban és szükség szerint a leltárak feldolgozásában.
23) Leltározásoknál biztosítja a leltározáshoz szükséges nyomtatványokat, részt vesz a leltárak számszaki feldolgozásában, a leltárkülönbözetek kimunkálásában.
24) Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáért, a statisztikai és utókalkulációs adatszolgáltatás pontosságáért, illetve mérlegadataival történő egyezőség biztosításáért.
25) Naprakészen vezeti az egyesületi tagok nyilvántartását.
26) Biztosítja az új tag részére az elméleti munkavédelmi oktatáshoz szükséges iratanyagot, a belső szabályzatokból rá vonatkozó fontosabb tudnivalókról, továbbá milyen lehetőségei vannak a szabályzatokban foglaltak részletes megismerésére,
27) Összesítő bevallások elkészítése
28) Ellátja a jogi képviselettel kapcsolatos teendőket (iratok lefűzése, levelek továbbítása, értesítések rendezése, gépírói feladatokat stb.
Pénzügyi teendők:
– az anyagszámlák felszerelése,
– a költségszámlák igazoltatása,
– a számlák határidőre történő kifizetése (ha az egyesület pénzügyi helyzete ezt megakadályozná   
– elnököt időben tájékoztatja)
– a bank napi kivonatának felszerelése
– év végén a mérleg mellékletéhez kimutatást készít a határidőn és a 30 napon túli kintlévőségekről, illetve
– tartozásokról,
– gondoskodik az adók (személyi jövedelemadó, munkaadói, munkavállalói, társasági adó, önkormányzati adó stb.) befizetési kötelezettségek teljesítéséről a tárgyhónapot követő hó 15–20-ig,
– a bélyegzők nyilvántartását folyamatosan karbantartja
Az egyesület házipénztárának kezelése
– bevételezés,
– kifizetés
– vezeti az elszámolásra kiadott készpénzelőlegek nyilvántartását,
– gondoskodik a házipénztár forgalmához elegendő pénzösszegekről,
– vezeti a szigorú számadású pénztári nyomtatványok nyilvántartását (kiadási, bevételi, pénztárjelentés tömbjeit)
Felelős:
Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok maradéktalan betartásáért.
Jogtanácsos
Az egyesület jogi képviseletét eseti szerződéses megbízással külső jogtanácsos alkalmazásával végezteti.
Feladata az egyesület jogi képviselete minden tekintetben. Beszámolási kötelezettséggel az egyesület elnökének tartozik.
1. számú melléklet
I. A KÖZGYÛLÉS ÜGYRENDJE
A közgyűlés előkészítése
1) A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét – a jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlés határozatai alapján – a vezetőség állapítja meg. Az időpontot úgy kell kitűzni, hogy az egészben, vagy legalább részben a tagok munkaidején kívül legyen és a részvételben a tagok ne legyenek akadályozva.
2) A közgyűlés napirendjét a vezetőség ülésen tárgyalja meg. Ha az egyesület helyi önkormányzati egysége, illetve testületi szerve, tisztségviselő, vagy az egyesület bármely tagja a napirendre vonatkozóan javaslatot tesz a vezetőségnek, akkor azt meg kell tárgyalnia, és döntenie kell arról, hogy a javaslatot a közgyűlés napirendjére felveszi-e. Nemleges döntés esetén a javaslat elvetésének okát a közgyűlésen ismertetni kell.
3) Ha olyan szerv tesz javaslatot a közgyűlés összehívására, vagy olyan esemény történik, amelynek alapján a közgyűlés összehívása kötelező, az egyesület elnöke, a javaslat vagy esemény tudomására jutásától számított 3 napon belül köteles a vezetőséget összehívni.
4) Ilyen esetben a közgyűlés időpontját a vezetőségnek úgy kell meghatároznia, hogy a közgyűlés legkésőbb a vezetőségi ülés napjától számított 15 napon belül megtartható legyen.
5) A vezetőség a napirendre tűzött előterjesztéseket lehetőség szerint írásba foglalja és azokat – esetleg rövidített formában – a tagokhoz legkésőbb a közgyűlést megelőző 3. munkanapon eljuttatja, vagy a közgyűlés meghirdetésével egyidejűleg tudomásukra hozza, hogy az előterjesztést hol és mikor lehet megtekinteni.
6) A vezetőség a közgyűlés napjáról, idejéről, helyéről – a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal – értesíti az egyesület tagjait, továbbá mindazokat, akiket a közgyűlésre meg kell, vagy meg kíván hívni.
7) A tagok értesítése történhet
– A hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetmény útján,
– A tagoknak átadott, vagy postán megküldött meghívóval
– Írásbeli meghívót kell küldeni azoknak a tagoknak, akik állandóan, vagy tartósan nem végeznek munkát az egyesületnél. Ilyenek a szülési, illetve gyermekgondozási szabadságon, vagy egyéb okból távol lévők (például: katonák).
8) Ha a vezetőség úgy dönt, hogy a közgyűlésre meg kívánja hívni az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, az érdekképviseletet ellátó szakmai szövetséget, vagy bármilyen hatósági szervet, akkor azok részére a meghívót legalább 8 nappal a közgyűlést megelőzően eljuttatja. A meghívás kézbesítőkönyvvel, vagy ajánlott levélben történik.
II. A KÖZGYÜLÉS LEFOLYTATÁSA
1) A közgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult tagok jelenlétüket előre elkészített jelenléti ív aláírásával igazolják. A meghívott megjelentekről ugyancsak jelenléti ívet kell készíteni.
2) A közgyűlés megnyitása előtt a tagok számára készített jelenléti ív alapján kell megállapítani a közgyűlés határozatképességét. Ha az alapszabály erre nézve rendelkezést tartalmaz, figyelmen kívül kell hagyni az igazoltan távol levő tagokat a róluk készített kimutatás alapján.
Ha ezek a tagok a közgyűlésen mégis megjelentek és a jelenléti ívet aláírták, őket a határozatképesség megállapításánál, mint megjelenteket kell figyelembe venni. Ugyancsak meg kell vizsgálni a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét.
3) A határozatképesség megvizsgálása után az egyesület elnöke, vagy a vezetőség által kijelölt levezető elnök a közgyűlést megnyitja.
Javaslatot tesz a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének és két hitelesítőjének személyére. A javaslatot szavazásra bocsátja és amennyiben a közgyűlés nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel elfogadja, megállapítja a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyét.
Ezt követően kihirdeti a határozatképesség megállapításának eredményét és azt, hogy a közgyűlést az alapszabály és az ügyrend előírásainak megfelelően hívták össze.
A közgyűlésen az egyesület elnöke, vagy a vezetőség által kijelölt személy elnököl. Ha bármelyik tag más személyt javasolt a levezető elnöki tiszt betöltésére, azt ugyancsak szavazásra kell bocsátani. A közgyűlés ebben a kérdésben is nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
4) Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, vagy az összehívás nem volt szabályszerű, az elnök vagy az elnöklésre kijelölt személy ezt bejelenti. Ilyen esetben egyidejűleg ki lehet hirdetni az újabb közgyűlés helyét, idejét és az újabb közgyűlésről a jelenléti íven aláírt tagokat nem kell írásban értesíteni.
A távol levő tagokat, valamint az érdekelt, illetve meghívott szerveket és személyeket azonban ismételten szabályszerűen meg kell hívni.
5) A határozatképesség megállapítása és a közgyűlési tisztségviselők megválasztása után az elnöklő ismerteti a napirendet és javaslatot kér annak esetleges módosítására, vagy kiegészítésére. A napirendet, valamint a módosító és kiegészítő javaslatokat a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
Módosító, vagy kiegészítő javaslat esetén a vezetőségnek jogában áll úgy dönteni, hogy az a következő közgyűlés napirendjére kerüljön, és javaslatot tehet az újabb közgyűlés idejére és helyére vonatkozóan.
Erről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.
Érvényes határozatot a közgyűlés csak az elfogadott napirenden szereplőkérdésekben hozhat. Ez alól csak az a javaslat kivétel, amely vizsgálat elrendelésére, vagy újabb közgyűlés összehívására vonatkozik.
Az elnöklő javaslatot tehet arra is, hogy a közgyűlés egy, vagy több, illetve valamennyi napirendi pont előadása után folytassa le a vitát. Erről a közgyűlés ugyancsak nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
6) A napirendi pontok előterjesztése után az elnöklő a vitát megnyitja.
A vitában minden résztvevő felszólalhat, a felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében az elnöklő állapítja meg. A közgyűlés résztvevői a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, és javaslatokkal élhetnek.
Ezekre a kérdésekre és javaslatokra az egyesület elnöke, vagy felkérésére az egyesület valamelyik tisztségviselője, tagja válaszol.
Ha az elnöklő azt állapítja meg, hogy a válaszadásra a közgyűlésen nincs lehetőség, a választ a kérdés feltevőjének a közgyűlés időpontjától számított 8, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni.
A közgyűlés rendjére az elnöklő ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, ő vagy a közgyűlés bármelyik résztvevője javasolhatja a felszólalások idejének korlátozását, indokolt esetben a felszólalás berekesztését. Ezekben a kérdésekben a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A napirendi pontokkal kapcsolatos vitát az elnöklő akkor zárja le, amikor a szólásra jelentkezők mindegyike felszólalt. Ekkor módot kell adni arra, hogy az egyesület elnöke, érintett tisztségviselője, vagy az ügyben érintett tag a felszólalásra válaszoljon.
A vita eredményét az elnöklő ezután összegzi, majd javaslatot tesz a közgyűlési határozatra, amelyet szavazásra bocsát. Valamennyi napirendi pont megtárgyalása és a határozatok meghozatala után az elnöklő a közgyűlést berekeszti.
7) Az igazgatóság beszámolójának keretében, vagy külön napirendi pontként az egyesület elnökének, vagy a kijelölt vezetőségi tagnak ismertetnie kell a legutóbbi közgyűlés határozatainak végrehajtását. Ugyancsak választ kell adni azokra a kérdésekre is, amelyek a korábbi közgyűlésen hangzottak el, és közérdeklődésre tartanak számot.
III. A KÖZGYÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE
1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
– a közgyűlés helyét és idejét,
– az összehívás szabályszerűségére és határozatképességre vonatkozó megállapítást,
– a megjelent szervek képviselőinek és meghívottaknak a nevét,
– az elnöklő, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítőknek megnevezését,
– a közgyűlés napirendi pontjait,
– az elhangzott kérdéseket, javaslatokat, valamint a felszólalások lényegét,
– a szavazások eredményét,
– határozatokat és a végrehajtásukért felelős személyek nevét, valamint a végrehajtások határidejét.
2) A jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15 napon belül kell elkészíteni és azt az elnöklő, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá.
A jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az előterjesztett írásos anyagokat, a meghívót és egyéb mellékleteket az egyesület elnöke őrzi. Az elnök gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv és az érdekképviseletet ellátó területi, szakmai szövetség – amennyiben arra igényt tartanak, vagy jogszabály írja elő – 20 napon belül megkapja.
A jegyzőkönyvbe a tagok és személyükben érdekeltek betekinthetnek.
A közgyűlés határozatait az érdekelteknek és a végrehajtásra kijelölt szerveknek és személyeknek ugyancsak 20 napon belül kell kézbesíteni.
A közgyűlés határozatait a naptári év kezdetétől folyamatosan az évszám megjelölésével a következőképpen kell számozni:
Közgyűlés sorszáma / év / naptári évben megtartott közgyűlés sorszáma
Például: Közgyűlés 1/2003/1. határozata
A határozatokról azok tárgyát és sorszámozását tartalmazó nyilvántartást kell vezetni.
IV. A VÁLASZTÁS ÉS TITKOS SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSA
1) A közgyűlésen megtartásra kerülő választás előkészítéséről, a lebonyolításhoz szükséges feltételekről, valamint a technikai eszközökről az egyesület vezetősége gondoskodik.
A tisztségek betöltésére jelölt személyekre a Jelölőbizottság tesz javaslatot a közgyűlésnek.
2) A Jelölőbizottság által javasolt személyek nevének szavazólapra történő felvételéről a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
Ha a testületi szervek tagjainak javasolt személyek együttesen jelölt névsora nem kapja meg a közgyűlésen részt vevő tagok, több mint felének szavazatát, akkor az egyes jelölteket egyenként kell szavazásra bocsátani.
Ha a Jelölőbizottság által javasoltak nem kapták meg a jelöléshez szükséges számú szavazatot, akkor a Jelölőbizottság új személyekre tehet javaslatot.
Amennyiben a Jelölőbizottság újabb javaslatot nem tesz, akkor a közgyűlésen részt vevő tagok tehetnek javaslatot a Jelölőbizottság jelölőlapján nem szereplő személyek szavazólapra történő felkerülésére, melyről a közgyűlés nyílt szavazással dönt.
A jelöltek a közgyűlés által elfogadott sorrendben kerülnek a szavazólapra.
3) Ha a választás titkos szavazással történik, a szavazás lebonyolítását és a szavazatok összeszámlálását Szavazatszedő Bizottság végzi, amelynek tagjait – a közgyűlést levezető elnök javaslatára – a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg.
A Szavazatszedő Bizottság gondoskodik arról, hogy a közgyűlés által nyílt szavazással elfogadott sorrendben, a jelölőlistára felvett személyek neve az egyesület bélyegzőjével ellátott szavazólapra kerüljenek.
4) A választás úgy kezdődik, hogy a Szavazatszedő Bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás rendjét és módját. Ezt követően a Szavazatszedő Bizottság tajgai a jelenléti ívek alapján kiosztják a szavazásra jogosultaknak a szavazólapokat.
A szavazólapon fel kell tüntetni a tisztségekre jelöltek nevét és a tisztségek megjelölését.
A szavazás megkezdése előtt a Szavazatszedő Bizottság megállapítja azt, hogy a szavazatgyűjtő urna üres, majd az urnát lezárja, zárszalaggal látja el és azon az egyesület bélyegzőjét, elhelyezi.
5) A szavazólapon szereplő jelöltekre úgy lehet szavazni, hogy a szavazó a szavazólapot változatlanul hagyja. A jelöltek elleni szavazás módja az, hogy a szavazó a jelölt nevét áthúzza és az áthúzott név mellé, vagy fölé az általa javasolt személy nevét beírja.
Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem tűnik ki az, hogy kire adják le, eltépték, összefirkálták stb. Érvénytelen az a szavazat is, amelyet nem a hivatalos, tehát az egyesület bélyegzőjével ellátott és így hitelesített szavazólapon adtak le. A szavazólapra írt esetleges feltételeket, megjegyzéseket stb. a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a szavazólapon a hozzáírások folytán több jelölt neve szerepel, mint ahány személyt a tisztségre meg kell választani, a szavazatot a szavazólapon sorrendben előbbre álló jelöltre, illetve jelöltekre leadottaknak kell tekinteni.
Érvényes az a szavazólap, amelyen a szükségesnél kevesebb név szerepel, de a kihúzott neveket figyelmen kívül kell hagyni. A szavazólapra felvetteket a szavazás során beírtakkal szemben csak azonos számú szavazat esetén illeti meg előny.
6) A szavazás befejezése után a Szavazatszedő Bizottság az urnából kiemeli a szavazólapokat és megkezdi a szavazatok összeszámlálását.
Az összeszámlálás az urnából kiemelt szavazólapok megszámlálásával kezdődik. A leadott szavazatok számát fel kell jegyezni, majd ezekből ki kell választani azokat, amelyeken változtatás nem történt.
Ezeket ugyancsak meg kell számolni és az e célra szolgáló összesítő lapon a szavazók számát, a jelöltek, illetve a szavazatot kapott más személyek neve mellé kell írni.
A megmaradt szavazólapokból ki kell választani azokat, amelyek érvénytelen szavazatnak tekintendők és ezek számát is külön fel kell jegyezni. Az így visszamaradt szavazólapokról az összesítő lapra minden név mellé vonással kell feljegyezni az egyes személyekre leadott érvényes szavazatokat. Ha olyan személyre is esett szavazat, akinek neve a szavazólapon eredetileg nem szerepelt, e nevekkel az összesítő lapon lévő személyek névsorát ki kell egészíteni.
A szavazás eredményét a leadott szavazatok száma határozza meg. Az egyes tisztségekre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy ezzel megkapta a szavazásra jogosult és a közgyűlésen jelenlévő személyek szavazatának több mint felét.
7) A Szavazatszedő Bizottság a titkos szavazásról a szavazatok összeszámlálása és a választás eredményének megállapítása után, még a számlálóhelyiségben jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyesület nevét, a közgyűlés időpontját, a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezetőt és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv képviselőjének nevét, amennyiben a szavazás eredményének megállapításában részt vett.
Rögzíteni kell azt, hogy a szavazatgyűjtő urna zárszalagjai sértetlenek, továbbá azokat az időpontokat, amikor a szavazás megkezdődött, és amikor befejeződött.
Ezt követően fel kell tüntetni a szavazáson részt vett személyek, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
Meg kell állapítani, hogy az egyes tisztségekre kiket választottak meg és az egyes személyekre hány érvényes szavazatot adtak. Majd jegyzőkönyvbe kell foglalni azt, hogy a megválasztott személyeken kívül kik, milyen tisztségre és hány szavazatot kaptak.
Végül meg kell állapítani, hogy a szavazásnál előfordult-e zavaró körülmény és benyújtottak-e kifogást a Szavazatszedő Bizottsághoz.
A jegyzőkönyvet a Szavazatszedő Bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jelenlévő képviselője írja alá.
A Szavazatszedő Bizottság elnöke a szavazólapokat borítékba helyezi. Zárszalaggal lezárja és a lezárt borítékot a bizottság elnöke és tagjai a zárszalagon aláírásukkal, átírják, majd átadják a közgyűlést levezető elnöknek.
A választás eredményét a Szavazatszedő Bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján a közgyűlésen ismerteti.
Ha a választás nyílt szavazással történik, a javaslatot a Jelölőbizottság terjeszti elő.
A jelölést a 2. pontban foglaltak szerint kell végrehajtani.
A jelöltekre a szavazás nyíltan, egyszerű szótöbbséggel történik és annak eredményét a közgyűlés jegyzőkönyvébe, kell belefoglalni.
Nyílt szavazásnál Szavazatszedő Bizottság nem alakul. A választás eredményét a levezető elnök állapítja meg.
2. számú melléklet
A VEZETŐSÉG ÜGYRENDJE
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1) A vezetőség munkaterv alapján működik. A munkatervet a vezetőség elnöke terjeszti a vezetőség elé elfogadás céljából.
2) A vezetőség a hatáskörébe tartozó feladatokat tagjai között nem osztja meg.
3) A vezetőség az elnöke akadályoztatásának esetére az elnökhelyettest választja meg nyílt szavazással, akinek ez a megbízatása addig tart, amíg ôt ez alól a vezetőség fel nem menti. Az így megválasztott elnökhelyettes a munka megállapodásban részére meghatározott munkakörét ellátja, kivéve, ha az elnök tartós akadályoztatása miatt ez alól őt a vezetőség mentesíti.
II. A VEZETŐSÉGI ÜLÉS ÖSSZEHIVÁSA
1) A vezetőség ülését a munkatervben meghatározott időpontokban, vagy ettől eltérően a szükséghez képest, az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésére kijelölt vezetőségi tag hívja össze.
2) A meghívót, amely az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazza, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon kell eljuttatni a vezetőség tagjaihoz, továbbá azokhoz, akik az vezetőség ülésén részt vesznek.
Amennyiben a napirend valamelyik pontjához írásbeli előterjesztés készült, a meghívóval
Együtt annak szövegét is meg kell küldeni.
3) A vezetőség határozatképes, ha tagjai közül 3 fő jelen van.
III. A VEZETŐSÉGI ÜLÉS LEFOLYTATÁSA
1) A vezetőségi ülésen az elnöke akadályoztatása esetén az elnökhelyettese elnököl.
2) Az ülés megnyitása után az elnök számba veszi a megjelenteket és attól függően állapítja meg a határozatképességet. Ezt követően ismerteti az ülés napirendjét, a napirenddel kapcsolatos indítványokat, majd a napirendet és az indítványokat vitára és szavazásra bocsátja. Az előzetesen meghatározott napirendi javaslatban nem szereplő ügyek napirendre tűzésének kérdésében a vezetőség dönt.
3) Ha a vezetőség a napirendet elfogadja, az elnök, vagy más kijelölt személy ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket.
4) A napirend keretében az elnök minden ülésen beszámol az előző vezetőségi ülések határozatainak végrehajtásáról és a két vezetőségi ülés között elnöki hatáskörben tett intézkedésekről.
5) Minden vezetőségi ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Nemcsak a napirendben szereplő, hanem egyéb ügyekre vonatkozóan is lehet feltenni kérdéseket és lehet kérni az egyesület elnökétől az egyesület működését érintő bármely ügyben tájékoztatást.
6) Az elnök köteles a kérdésekre válaszolni, és tájékoztatást adni. Ha erre az ülésen nincs lehetőség, legkésőbb a vezetőségi ülés időpontjától számított 15 napon belül kell a kérdés feltevőjének, vagy a tájékoztatást kérőnek a választ írásban megadni. A vezetőség dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi vezetőségi ülésen kerüljön sor.
7) Egy-egy napirendi pont tárgyalása, annak előterjesztése után kérdések feltételével folytatódik, amelyre az ügy előadója, vagy az elnök adja meg a választ. Az ülés résztvevői az előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehetnek és a javaslatokat is vitára, kell bocsátani.
8) A vezetőségi ülés rendjére az elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, a vezetőség dönt arról, hogy a vitát bezárja, vagy a felszólalások idejét korlátozza.
9) A vita befejezése után az elnök összefoglalja annak eredményét és javaslatot tesz a vezetőségi ülés határozatára, majd a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja. Ha az vezetőség valamely tagja az elfogadott határozattal nem ért egyet, különvéleményét kívánságára jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
10) Minden határozatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét.
11) A vezetőségi ülés határozatait a naptári év kezdetétől annak végéig az évszám megjelölésével folyamatosan számozni kell. (Például: 1/2003/1.) Az első szám a határozat sorszámát, a harmadik pedig a vezetőségi ülés sorszámát jelzi.
12) A határozatok nyilvántartásáról az elnök gondoskodik.
13) A vezetőségi ülés határozatait közölni kell a végrehajtásért felelős, vagy a végrehajtással érintett személyekkel, illetve szervekkel és a vezetőség döntésétől függően, részben vagy egészben ismertetni kell az egyesület tagjaival.
14) Ez történhet hirdetmény útján, vagy a közgyűlésen.
IV. A VEZETŐSÉGI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE
1) A vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, az elnökhelyettes és a titkár ír alá.
2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
– a vezetőségi ülés helyét, idejét
– a résztvevők nevét és beosztását
– a meghívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást
– az előző vezetőségi ülés határozatainak végrehajtásával és a tett intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót
– a napirendi javaslat ismertetését és az ezzel kapcsolatos indítványok lényegét
– a napirendre vonatkozó szavazás eredményét
– a napirend egyes pontjainak lényegét
– a kérdéseket, javaslatokat és az azokra adott választ
– a szavazás eredményét, a szavazók név szerinti feltüntetésével, a javaslatra vonatkozó állásfoglalást illetően (igen, nem, tartózkodott)
– a vezetőségi ülés határozatát (határozatait)
– a végrehajtásért felelős személy (személyek) nevét és a végrehajtás időpontját
– A vezetőségi ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni.
3) A jegyzőkönyvet a vezetőség tagjai bármikor megtekintheti, annak kijavítását, vagy kiegészítését legkésőbb a következő vezetőségi ülésen kérhetik. A kijavítás, vagy kiegészítés kérdésében a vezetőségi ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a beszámolók írásos anyagát, a határozattervezeteket, valamint a vezetőségi ülés napirendjével kapcsolatos egyéb anyagokat.
5) Az elnöknek gondoskodnia kell a jegyzőkönyv és mellékleteinek megőrzéséről.
3. számú melléklet
A NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL Horgász Közhasznú Egyesület által használati   szerződés keretében bérelt rekreációs tó üzemeltetési szabályzata
I. Tilalmi szabályok:
1) Tilos a tóban fürödni
2) Csónak használata tilos. Használata kizárólag életmentés vagy karbantartás esetén engedélyezett
3) Tilos horgászstéget építeni / átmeneti rendelkezés /
4) A tó partján még ideiglenes jelleggel sem lehet építeni / 1238-as és 1234-es hrsz. területen /
5) Hálóval, elektromos eszközzel vagy bármilyen más eszközzel halászni tilos
6) Tilos a halakat etetni bomló szerves anyagokkal
7) Tilos reggel hat óra előtt és a szürkület beálltával, vagy villanyvilágítás bekapcsolása után horgászni
8) Tilos az 1234-es hrsz. területen közlekedni vagy parkolni. Közlekedni vagy parkolni csak karbantartás valamint ellenőrzés esetén engedélyezett
9) Tilos a 73/1997. (X.28) FM-KTM együttes rendelete alapján meghatározott időben horgászni a 3/1 melléklet szerinti fajokra.
10) Tilos az év minden szakában horgászni a 73/1997.(X.28) FM-KTM rendelete szerint meghatározott halak és vízi állatokra a 3/3. sz melléklet szerint.
11) Tilos október 31. és március 15. között horgászni.
II. Az egyesület horgász szabályzata:
1) Horgászni csak horgászengedéllyel lehet az országos horgászrend előírásai szerint
    Az érvényes horgászigazolvány tartozékai az alábbiak:
- horgászengedély
- igazolt éves horgászjegy
- az egyesület által kibocsájtott fogási napló
- területi engedély
- személyigazolvány
2) Horgászni csak a fentiek együttes megléte esetén engedélyezet.
- Bármelyik igazolás hiánya esetén a horgász szabálysértést követ el mely pénzbírsággal sújtható.
3) Horgászni csak két horgászbottal, botonként maximum kettő horoggal lehet
4) Az egyesület tagja vendégként két személy hozhat magával, de horgászni csak az engedéllyel rendelkező tag jelenléte esetén a tag két horgászbotjának valamelyikével horgászhat.
5) Kifogott és szákba helyezett halat tilos kicserélni egy később fogottal
6) A kifogott halat, szákba helyezést követően azonnal a fogási naplóban rögzíteni kell
7) Naponta csak kettő darab nemes halat valamint kettő kilógramm egyéb halat lehet kifogni. A kifogott mennyiség után a horgászatott, be kell fejezni.
8) Egyazon helyen, ha a horgász egymáskövetően nyolc, méreten aluli halat fog, akkor a horgászatot azon a helyen be kell fejezni.
9) A méreten aluli vagy sporthorgászat céljából kifogott halat, azonnal és gondosan vissza kell helyezni a tóba. Vissza kell helyezni az 5kg-illetve az 51 cm hossznál nagyobb nemes halat. 
10) Egy naptári évre vonatkozóan egy horgász egyesületi tag 6 darab nemes halat foghat ki.
11) A 78/1997.(XI.4.) FM rendelet alapján kifogható legkisebb halak mérete a 3/2sz. melléklet szerint.
III. Általános működési szabályok:
1) Az egyesület tagjainak egyhangú szavazata alapján a rekreációs tó karbantartási munkáira évi rendszerességgel társadalmi munkát szervez a vezetőség.
2) A társadalmi munka megváltható 5000.-Ft /nap megfizetésével
3) A társadalmi munka megváltását a tag köteles minden év október 30-ig az egyesület pénztárába befizetni.
4) A tag az alapszabály szerint tagdíjfizetésre kötelezett. A tagdíj összege 14.000.00.-Ft / év.
5) A tagdíj befizetése minden év október 31-ig kötelező
6) Az egyesület tagjainak egyhangú szavazata alapján egyszeri belépési díj megfizetése kötelező. Az egyszeri belépési díj 40.000.00.-Ft / fő. A belépési díj befizetése a tagfelvételt megelőzően a tagsági viszony alapvető feltétele.
7) Fogási naplót a naptári évet követő január 18-ig a kibocsájtó helyhez kötelező leadni, lezárás illetve hitelesítés végett.
8) Napijegy értéke 3.500.00.-Ft / nap. Napijegy értékében a horgász kettő darab méretes nemes halat a kifogott méret és tilalmi korlátozáson kívüli egyéb halat 2 kg-ig térítésmentesen elviheti.
9) Köteles az egyesület tagja, ha szabálysértést észlel felhívni a szabálysértő figyelmét a szabálysértés tényire és felszólítani annak beszüntetésére. Ha a felszólítás nem eredményes, akkor értesíteni kell az egyesület valamelyik vezetőjét, súlyosabb esetben pl. lopás, szándékos rongálás esetén a rendőrséget.
10) Az egyesület működési területén a vendég horgászokra vonatkozóan az általános horgász szabályokon túlmenően a helyi rendelkezések kötelező érvényűek.
11) A horgászat befejezése után a horgászhelyet tisztán rendezetten kell elhagyni. A tisztaság érdekében ajánlott, hogy minden horgász egy műanyag zsákban gyűjtse a hulladékot és azt a horgászat befejezése végén, szállítsa el.
12) A kifogott halat, elajándékozás esetén is sajátként kell kezelni és azt a saját fogási naplóban, kell rögzíteni.
SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS:
A szabálysértési birság mértékéről az egyesület vezetősége dönt az érintett meghallgatása után. A szabálysértési birság összege 5.000-Ft - 50.000Ft-ig terjedhet. Méltányosságból a szabálysértési birságra részletfizetési kedvezményt adhat a vezetőség. A szabálysértési birság határidőre történő kifizetésének elmulasztása, a tag kizárását vonja maga után. A kizárás ellen a tag az egyesület közgyűléséhez fellebbezhet 15 napon belül.
ZÁRADÉK
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot az NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL Horgász Közhasznú Egyesület Vezetősége a 2003. 08. 15-én tartott ülésén megtárgyalta és az
                                                 1. 2003. 1. sz. határozatával jóváhagyta
                                               az 1-es 2-es és a 3-as mellékleteivel együtt
Jelen szabályzatban foglaltakat 2010. 01. 08-tól kell alkalmazni.
Módosítva Nagyvázsony, 2010. 01. 08.
 
                                     Kerekes Zoltán                             Nyuzó László   
                                           Elnök                                    Elnökhelyettes
design&hosting: atanet.hu